Jogi képviselet, tanácsadás
 
Dr. Rausch Anikó
 
az ingatlanREVO ügyvédje
 
1989. óta dolgozom jogászként, kezdetben alkalmazott jogtanácsosként, 2000. óta pedig önálló ügyvédként.

A kezdeti tapogatózásokat követően - miszerint gyakorlatilag valamennyi jogágba tartozó probléma megoldásának módját fel kellett ismernem – a bankszektorban kötöttem ki, 1991. óta ezen a területen dolgozom.


Persze, ez is sokirányú tevékenység, hiszen egy banknak vannak hitelügyletei, betéti ügyletei, emellett munkatársai is, akiknek folyamatosan munkajogi és családjogi problémáik támadnak, túl a kidolgozandó termékleírásokon, melyek alapvetően jogi szakértelmet igényelnek, valamint sajnálatosan vannak behajtandó követelései is.


A követelések behajtása nem egyszerűen a végrehajtási eljárás lefolytatását jelenti - sokkal inkább a konstruktív megoldás megtalálását. Annak kidolgozását: hogyan lehetne a biztosítékul jelzáloggal lekötött ingatlanokat akár a legjobb feltételek mentén értékesíteni, akár a legoptimálisabb feltételekkel valamilyen módon hasznosítani, és ennek minden fél számára kedvező lehetőségeit kidolgozni - elkerülendő a végrehajtási árverést, vagy - cégtulajdon esetében akár a felszámolási eljárást.


Az idők folyamán erre a tevékenységre specializálódtam, és több társaság létezését sikerült megmenteni a fentiek szerinti segítségemmel (pl.: STYL Ruhagyár, ROLAND Férfiruházati Kft., valamint számos, kisvállalkozásnak minősíthető cég). A Mezőbank Rt. jogászaként az adóskonszolidációs folyamatnak is részese voltam - számos mezőgazdasági termelőszövetkezet működésének helyreállításában.


Az ERSTE Bank ügyvédjeként nemcsak a standard szerződések kidolgozása volt a feladatom, ideértve főleg a biztosítéki szerződéseket, hanem az ingatlan-jelzálogjog, opciós szerződések elkészítése és ellenjegyzése, és továbbra is a követelésbehajtási területen működtem, amellett, hogy lényegében valamennyi - a bank ellen indított peres eljárásban eljártam jogi képviselőként.


Egyik legnagyobb sikerélményem épp ehhez a tevékenységhez kötődik: egy elég nagyszabású hűtőházat működtető cég csődközeli helyzetbe került, és annak érdekében, hogy a banki követelést ne kelljen felszámolási eljárásban érvényesíteni (ami elég nyilvánvalóan jelentős veszteséggel jár), tárgyalások során sikerült kieszközölni a hűtőház-ingatlanra vonatkozó opciós szerződés aláírását.


Mivel az adós nem teljesített, és egyéb tartozásai végett végképp a felszámolási eljárása fenyegetett, bankunk gyakorolta vételi jogát, megszerezte az ingatlant, majd rövid időn belül sikerült azt továbbértékesítenünk (nem elhanyagolandó: biztosítva ezzel az ott dolgozó mintegy 200 munkás további alkalmazásának lehetőségét is …).


A cég azután rövidesen tényleg felszámolás alá került, volt tulajdonosai azonban úgy vélték, mégse járja, hogy az országosan zajlott privatizációs folyamat során mindössze 50MFt-ért beszerzett hűtőházuk tulajdonjogának átszállása ellenében ne kelljen megfizetniük az arra felvett több mint 800 MFt-os tartozásukat. Pert indítottak a bank ellen az ingatlan feltűnő értékaránytalansággal történő megszerzése miatt, mivel véleményük szerint az ingatlan jóval többet ért, mint amennyit az általuk aláírt vételi jogot engedő szerződés rögzített, és amely vételár mellett a bank gyakorolta vételi jogát.


Ekkor derült ki: nem volt rossz ötlet a vételi jog gyakorlásának időpontjában azonnal felkérni az illetékhivatalt, hogy legyen szíves – az illetékkiszabás végett – azonnal kihaladni és felértékelni az ingatlant (amire, ugyebár joga van, minden ingatlan értékesítése esetén) mert így aztán megszületett az az illetékhivatali jegyzőkönyv, mely az ingatlan forgalmi értékeként pont a vételi jogról alapított szerződésben meghatározott vételárat rögzítette.


Számtalan bírósági tárgyalás, két igazságügyi ingatlanszakértő igénybevétele és rengeteg ütésváltást követően a mintegy öt éven át tartó, valamennyi lehetséges fórumot megjárt per végeredménye a következő lett: a bíróság jogerősen kimondta, nem, a banknak nem kell megfizetnie 879.000.000.- Ft-ot a volt tulajdonosok részére. Mert nemcsak, hogy jogszerűen járt el, hanem gondosan és méltányosan is, és helyesen állapította meg az ingatlan értékét is - ami egyébként a vételi jog alapításáról szóló szerződésben rögzítésre került.


A tanulság: a korrekt magatartás és a jogszerű eljárás meghozza eredményét – ehhez kell ragaszkodnunk.


Persze, nem árt ötletekkel fűszerezni…


Érdeklődő üzenet